Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelentette ki Béres András. Elmondta, hogy találkozót kezdemlnyez a különböző kisebbségek nevében tevékenykedő parlamenti képviselőkkel, hogy egyeztesse az elképzeléseket. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29.. folyt.: jan. 30./
1997. február 1.
Több mint harminc éve a Duna-deltában dolgozik, huszonöt éve kutatóként, három könyve jelent meg, a negyediket most nyomtatják, nyilatkozta Kiss Botond János környezetvédelmi államtitkár. Elmondta: azért vállalta a tisztséget, hogy ténylegesen hozzájáruljon a hazai környezet védelméhez. "Bár 1989-ig elhanyagolták, jelenleg tanulmányozzák a környezetvédelem valamennyi vonatkozását" Romániában, jelentette ki az RMDSZ-es államtitkár, hozzátéve: létrehozták a törvényes keretet, beleértve a környezetvédelmi törvényt , a vadkincsre vonatkozó jogszabályt és a Duna-delta Bioszféra Adminisztrációt szabályozót. Előkészületben van törvény a biológiai szféra változatosságának védelmét szabályozó törvény. A környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy mindenkinek rendelkezésére áll, aki részt kíván venni az ökológia három aranyelvének érvényesítésében: Hozd helyre azt, amit tönkretettek! Őrizd meg azt, amit meg kell őrizni! És előzd meg a jövendőbeli pusztításokat! /Zsehránszky István: Három aranyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1997. február 15.
A Romániai Magyar Szó interjút közöl Eckstein Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. A Kolozs megyei szenátor kifejtette, szükséges volt a probléma felvetése, de a Szabadelvű Kör rendezvényén elhangzott vélemények nem feltétlenül tükrözik az RMDSZ liberális platformjának álláspontját. "Azt akartuk, hogy az egész közösségre vonatkozó kérdést egyáltalán vita tárgyává tegyük. Arra törekedtünk, hogy olyanokat kérjünk fel előadónak, akikről tudtuk, hogy ezen a kérdésen éveken keresztül dolgoztak? ? mondta a szenátor. Mint ismeretes, ezen az előadáson hangzott el először annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, miszerint a kolozsvári magyar diákok többsége nem kívánja az önálló Bolyai egyetem újraalakítását, s ez jelentős vitát váltott ki nemcsak a kolozsvári, hanem a romániai magyar értelmiség körében is. /Zsehránszky István: A Bolyai-vita margójára. Felsőoktatás vagy tűzoltómunka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1997. március 17.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő évek óta harcol a volt szovjetunióbeli magyar hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetéséért. Elérte, hogy egységesítsék a joggyakorlatot, ennek ellenére Maros megyében azok, akik jogaikat 1996 előtt kérelmezték és azt a bíróság elutasította, továbbra sem részesülhetnek a törvény szerinti jogokban. Kerekes Károly az ország főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt ügyükben, azokban a főügyész 1997. febr. 13-i válaszlevelében a bíróknak adott igazat. Kerekes Károly ezután Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez fordult, aki azt javasolta, hogy a megyei bizottságokhoz kell fordulni. A bizottság tagjai azonban elvakult nacionalisták, elutasították a kérvényeket. Kerekes Károly végül ügyvédként lépett fel, így sikerült egyes esetekben orvosolni a diszkriminációt. /Zsehránszky István: A hazai Don-kanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1997. április 16.
Frunda György a vele készített interjúban Románia Európa Tanács általi monitorizálásának felfüggesztéséről nyilatkozott. Az RMDSZ-es szenátor emlékeztetett, hogy januárban kijelentette: lehetetlen, hogy lezárják április végére a monitorizálást, a folyamat egyes szükséges lépéseinek megtétele miatt. Azt, hogy mégis felfüggesztették egy évre Románia megfigyelését, szerinte annak köszönhető, hogy az ET nyitott Románia felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Úgy értékeli, hogy ha a monitorizálást nem zárták volna le a madridi csúcstalálkozóig, akkor Romániának semmiféle esélye nem lenne arra, hogy az elsők között jusson be a NATO-ba. Az ellenőrzés egy évig szünetel, ez kegyelmi idő Romániának, ezalatt teljesítenie kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Romániát a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre, a Büntetőtörvénykönyv több pontját változtassa meg, a sajtószabadságot érintőt, a zászlóval és himnusszal kapcsolatosat például. Javítani kell a börtönviszonyokat. Frunda tájékoztatta az ET jogi bizottságát arról, hogy az egyházi javak visszaadása ügyében nem történt semmi. /Zsehránszky István: Kegyelmi idő, Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1997. április 24.
Az RMDSZ vezetői minduntalan mondogatják, mennyire elégedett a Nyugat azzal, hogy az RMDSZ bent van a kormányban. Azonban a tanügyi törvény módosítása várat magára, a minisztérium halogatja a tövénykezdeményezés elkészítését, figyelmeztetett Zsehránszky István.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1997. május 20.
Máj. 20-án a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozása óta első ízben tartotta újjáalakuló plenáris ülését a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) Bukarestben, a Victoria Palotában, amelyben a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei 3-3 küldöttel képviseltetik magukat. Meghallgatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkájáról szóló beszámolót, megvitatták és elfogadták az NKT szervezési és működési szabályzatát és a testület 1997. évi költségvetését. Ez az összeg 6,3 milliárd lej. /Nem valami sok, az ország lakosságának 10 százalékát kitevő népességről van szó./ Az ülésen részt vett Tokay György kisebbségügyi miniszter, Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkár, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatói és osztályvezetői is. Az ülés után ugyancsak a kormánypalotában sajtóértekezletet tartottak, amelyen részt vesz Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár is. A sajtó képviselői nem lehettek jelen az ülésen, ezt kifogásolta tudósításában Zsehránszky István. Az Ügyvezető Elnökség javaslata alapján Markó Béla megbízta Kovács Csaba és Márton Árpád képviselőket, valamint Kötő József ügyvezető alelnököt, hogy képviseljék az RMDSZ-t a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22, 23./
1997. június 20.
Kelemen Hunor államtitkár reagált Kincses Elemér nyilatkozatára, amely "Eltávolíttatásom politikai döntés volt" címmel jelent meg a lap jún. 16-i számában. Kelemen Hunor cáfolta Kincses Elemér megállapítását és megmagyarázta: azért váltotta le, mert felületesen kezelte a magyar tagozat vezetését, egyes színészek magánjellegű tevékenységbe kezdtek. Hozzátette, hogy nem volt szó Kincses Elemér művészeti kvalitásairól. Nem politikai okokból váltották le. Ideiglenesen Kovács András Ferencet nevezte ki a helyére, aki óraadó tanár a színművészeti főiskolán, akitől azt várja, hogy a régi közönséget visszacsalogatja a színházba. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1997. június 26.
Jún. 23-án Gheorghe Dumitrascu szenátor máris interpellált, tiltakozva az ellen a terv ellen, hogy sürgősségi kormányrendelettel léptessék életbe a tanügyi törvény módosítását. Előzőleg ugyanis sikerült nekik megakadályozni, hogy megszülessen a tanügyi törvény módosítása.Markó Béla is megerősítette, hogy jún. 23-án a kormány visszavonta a módosításra tett törvényjavaslatot. /Zsehránszky István: Fundamentalista érdekszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1997. július 14.
A szenátus júl. 14-i rendkívül ülésének napirendjén a földtörvény módosítása, szakaszonként megvitatása, valamint a tanügyi törvény módosításáról szóló kormányrendelet megvitatása és megszavazása szerepelt. Az ellenzék az obstrukció módszerét alkalmazta, minden lehető módon húzták az időt. Dumitrascu szenátor elmondta: nagy vágya teljesül, amikor részt vehet a földtörvény módosításának megbuktatásában. Taracila szenátor a vita közben nyilatkozatot akart fölolvasni. Amikor nem akarták engedni, kijelentette: ha nem olvashatja fel a nyilatkozatot, kivonulnak a teremből. Engedélyt kapott a fölolvasásra, ami annyiból állt, hogy bejelentette, kivonulnak a vitáról. - Így teltek az órák. Végül villámgyorsan végigvették a szakaszokat. Csapó József szenátor felvetette, hogy a történelmi egyházak számára a törvénymódosítás újabb igazságtalanságot szül, mert elvett földjüknek csak 18-20 százalékát igényelhetik vissza, de kifogását nem vették figyelembe. Végül nem szavazták meg a földtörvény módosítását, másnap, júl. 15-én pedig nem foglalkoztak a tanügyi törvénnyel, mondván, nem készült el a szakbizottsági jelentés. /Zsehránszky István: Csúf munka volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1997. július 23.
Zsehránszky István készített interjút Bárányi Ferenc Temes megyei képviselővel az egészségügybiztosításra vonatkozó törvényről, illetve magáról az egészségbiztosításról. Az RMDSZ-es politikus, aki a törvény fő szorgalmazója volt, elmondta, hogy az egészségbiztosítás két típusa, az angol - nemzeti, centralizált - és a német - személyes hozzájáruláson alapuló, decentralizált - közül Románia az utóbbit vette át, és elrontotta, a kommunista rendszerben. Az új román törvény a német módszert fogja alkalmazni. E típusban az egészségbiztosítás teljesen autonóm, nonguvernamentális szerv, melynek munkájába a kormánynak nincs beleszólása, tehát nem valamely kormány függvénye ez az ágazat. Eszerint a munkaadó és a munkavállaló fele-fele arányban járul hozzá az egészségbiztosításhoz. A munkaadó a saját jövedelme után fizetett adó 5%-át nem a pénzügyminisztériumba, mint eddig, hanem a megyei egészségügyi biztosítóhoz fogja küldeni. Ez utóbbi intézmény hamarosan létre fog jönni. A munkavállaló ugyancsak jövedelme után, az államnak fizetett adóból 5%-ot fog egészségbiztosításra fizetni. A földművesek és a nyugdíjasok 4 %-ot fizetnek, az alkalmi munka után is kell adózni. Minden megye saját körzetében fogja bekasszírozni az összegeket, az befolyt összeg 5%-át pedig az országos egészségbiztosítónak küldi szolidaritásból, mert bizonyos megyék képtelenek lesznek ellátni saját betegeiket. Bárányi Ferenc megjegyzi, hogy az utóbbi kategóriába tíz, a Kárpátokon kívül fekvő megye tartozik. Az új törvény szerinti adózás 1998. jan. 1-jén indul, egy évig gyűjtik az összeget és a következő évtől indul az új egészségbiztosítási rendszer. Németországba küldenek fiatalokat, hogy megtanulják az új rendszer működtetését. Egyben áttérnek a számítógépes rendszerre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23, folyt.: júl. 24./
1997. augusztus 1.
Demeter Sándor Temesváron létrehozta a színházban a korszerű stúdiótermet és idén már másodszor megszervezte a Csepűrágó Ünnepet. A Csepűrágó Ünnep lényegében szabadban töltött két nap, amikor vásári vidámság van, emellett színházi jelenetek folynak különböző tereken. A beszámoló szerint tavaly hatalmas sikere volt Márkus János bécsi zenész és képzőművész önseggberúgógépének. Idén "Márkus és Domonkos Csaba pofozható portréja nyújtott döbbenetes játéklehetőséget az öntevékeny polgárnak." "A rendezvény főleg szabad térre kivitt színházi előadásokból állt és könnyűzenei koncertekből." A cikkíró lelkesedett az ünnepért és további ötletekkel állt elő. /Zsehránszky István: Baki és nyereség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.1./
1997. augusztus 8.
Az Európai Komisszió /az Európai Unió romániai kirendeltsége és a Romani CRISS, a cigányság szociális és etnikai kérdéseit tanulmányozó központ közös sajtóértekezletet tartott. A roma vezetők elmondták, hogy az országban még csak most ismerkednek a cigányság problémáival. Nicolae Gheorghe roma szociológus szerint Romániában a rendőrség üldözi a romákat, él a megkülönböztetés. 1989 óta a romániai cigányság több mint száz támadást szenvedett etnikai alapon, azonban mindössze két esetben ítélték el a romák megtámadóit. Az 1989-es fordulat óta még egyetlen román kormány sem ítélte el a romák megtámadóit. A múlt században megtörtént a cigány rabszolgák felszabadítása, emlékeztetett Nicolae Gheorghe, most a megkülönböztetés felszámolását kell elérni. A sajtóértekezleten megjelent Paul Abraham rendőrtábornok is, aki csak kivételes eseteknek minősítette a történteket. /Zsehránszky István: kibújt a szeg a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1997. szeptember 16.
A sürgősségi kormányrendelet érvényben van, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban. A szakoktatásra, a történelem és a földrajz oktatására gondol. Pruteanu szenátor nem képviseli a koalíció véleményét. /Zsehránszky István: A módosítások érvényben vannak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1997. október 3.
Verestóy Attila szenátor /az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos egyeztető pártközi bizottságban az RMDSZ vezetője/ kifejtette, hogy az anyanyelven működő felsőfokú oktatási intézmények léte szükségszerűség, ezt be kellene látnia a többségi nemzetnek. A sürgősségi kormányrendelet kompromisszum eredménye, jogos igények hiányoznak belőle. A tények azt mutatják, hogy Hargita és Kovászna megyében az ott élő románság számarányához viszonyítva kétszer-háromszor annyian vannak vezető funkcióban, mint számarányuk szerint az ott élő magyarok. Vannak olyan területek, ahol szinte kizárólag csak románok lehetnek vezető funkciókban még most is. "A fegyveres erők, a rendőrség, a biztonsági szolgálat, az ügyészség, a különféle ellenőrzést végző intézmények, a minisztériumok kihelyezett intézményeiről van szó, a gárdától kezdve a számvevő székekig. /Zsehránszky István: Nincs meg az esélyegyenlőség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1998. január 17.
Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel készített interjút olvashattuk. Az RMDSZ-es miniszter a legfontosabb feladatnak a Turisztikai Minisztérium átalakítását tartja. Elkezdődött a minisztérium decentralizációja, két új hivatal, az Ellenőrzési és Engedélyezési Hivatal, valamint a Promocionális Hivatal létesítésével. A szállodákban alkalmazott elszállásolási árak tavaly januári liberalizációjával kapcsolatban Birtalan elmondja, hogy a döntést ott fogadták pozitívan, ahol a vállalati vezetőségnek céljai, elképzelései voltak az illető turisztikai létesítménnyel kapcsolatban. "Abba a tradicionális képletbe, amit úgy hívnak, hogy a piac működése a kereslet és kínálat szerint, mi megpróbálunk bevinni még egy elemet: a minőséget" - ismertette terveit az RMDSZ-es miniszter. Birtalan hangsúlyozta, hogy magánosítás nélkül csak álom a minőség és az alacsonyabb ár, azonban a létesítmények magánosítása terén nagy a lemaradás. A tavaly érvényben volt jogszabályok nem járultak hozzá egy életképes privatizálási koncepció kialakításához, annak ellenére, hogy megpróbált partneri viszonyt kialakítani a turisztikai vagyon kezelőjével, az Állami Vagyonalappal. A miniszter kifejtette: el kell érni, hogy a piacon egyetlen versenyző, az állam helyett több jelenjék meg, ezek a versenyzők pedig rendelkezzenek elegendő tőkével. Azért késlekedik a privatizáció a turizmusban, mert nem sikerült tisztázni a valamikori magántulajdonú ingatlanok helyzetét. A minisztérium privatizációs elképzelései között szerepelt az, hogy a létesítmények magánosításakor ne legyen minimális ár, hanem a piac határozza meg, mennyiért értékesítik azt; a turisztikai szempontból stratégiai fontosságú cégek esetében előnyben részesüljenek azok a vásárlók, akik a turizmus területén már bizonyítottak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan.16., folyt.:17-18./
1998. január 26.
Frunda György RMDSZ-szenátor fejtette ki véleményét kérdezte a parlament január 21-i rendkívüli ülésszakával kapcsolatosan. Elmondta, "nagyon kellemetlenül" érezte magát: "Ami ott történt, a parlament lejáratása volt, és a parlamentarizmusé". A politikus szerint az egész "parlamenti cirkusz" egy pontos stratégia szerint történt; viszont "ezzel még nincs vége": "ez a vihar első szélcsapása. Maga a vihar csak most következik". Frunda úgy vélte, az ellenzék február első felében bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, mely szerinte sikeres lesz és az államelnök valószínűleg új miniszterelnököt fog kinevezni. A szenátor végül az RMDSZ kormánykoalíción belüli fontos szerepéről szólt, mondván, az RMDSZ bebizonyította, "hogy mennyire aktívan részt veszünk olyan politikai kérdések megoldásában, kezelésében, amelyek nem elsősorban minket, romániai magyarokat érintenek, hanem Románia kormányát, és Romániát mint országot". /Zsehránszky István: Frunda György RMDSZ-szenátor szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1998. február 24.
Mintegy 90 Magyarországon tanítói főiskolát végzett jelentkezett különbözeti vizsgára, azonban alig 40-nek sikerült a vizsga. Õk ugyanis a magyar oktatás módszertanát tanulták, itt a vizsgán pedig a román módszertant követelték meg tőlük, román nyelvű vizsgán. Béres András államtitkár elismerte hogy értelmetlen ez a követelmény, ezért a minisztériumban közbelépett. Eredményt ért el: a Magyarországon végzett tanítóknak most már nem Bukarestben, hanem Marosvásárhelyen kell különbözeti vizsgát tenni, magyar nyelven, a romániai magyar pedagógiai líceumok tanterve szerint. - A diplomák honosítására aláírták az egyezményt, azonban ennek parlamenti ratifikációja még várat magára. /Zsehránszky István: Így őröl ez a malom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1998. április 16.
Egyre kevesebb a nézője a színházi előadásoknak, így van ez Kolozsváron is, még az Uniter-díjas előadások esetében is. Szembe kell nézni az eddig gyakorlattal. Ebben segít Kötő József új könyve: Erdély magyar színházi világa /1918-1940/. Kötő József kötetbe gyűjtött tanulmányainak visszatérő témája a kisebbségi önszerveződés. Ez a múltban úgy történt, hogy miután az egyik városban megbukott a színtársulat, felhangzott a figyelmeztetés: "dobogóinkról több magyar szót nem fogunk hallani!". Akkor a jótét lelkek színpártoló akciókba kezdtek, pénzt gyűjtöttek, és megélt a színtársulat. Egy idő múlva elfogyott a pénz, és kezdődött minden elölről. Tehát tűzoltó munka folyt. Nem ezt kellene eltanulnunk, írta Zsehránszky István, hanem példájukon okulva valami hasznosíthatót kellene kigondolni, hogy megállítsuk a fokozatos leépülést. "Atlantiszunk lassú, de biztos süllyedését..." / Zsehránszky István: A mi Atlantiszunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. május 15.
Zsehránszky István készített interjút a cigaretta-botrány hátteréről Szabó Károly RMDSZ-szenátorral, aki a "biztonsági ügyek szakértője". Szabó a mostani helyzetet az 1989-es decemberi eseményekhez hasonlította, szerinte a jelenlegi botrány is "annak tulajdonítható be, hogy nem számolták fel a Szekuritátét", hanem "átmentették". Úgy véli, a cigarettaügy mögött "fegyver, illetve muníció, mindenképpen ilyen jellegű tranzakció van, és annak nem szabad kiderülnie", és az nem is fog kiderülni. A szenátor viszont mérsékelten optimista a társadalmi tisztulás folyamatának előrehaladásában, amihez szerinte a cigarettaügy is hozzá fog kis mértékben járulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
1998. június 2.
Mire lehet számítani az egyetem ügyében, tette fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa Kötő József tanügyi államtitkárnak. Az államtitkár elmondta, hogy a kormányprogramban szerepel a 36-os kormányrendelet parlamenti elfogadása máj. 31-ig. Ez a határidő lejárt, de Kötő arra hivatkozott, hogy ezt megbeszélte Radu Vasile miniszterelnökkel, még beiktatása, ugyanis igény van arra, hogy ősztől beinduljon a kéttagozatos rendszer. Nem csak Kolozsváron, hanem önálló magyar tagozatokat hoznak létre hat egyetemen: Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a kolozsvári Zeneakadémián, a képzőművészetin, Marosvásárhelyen pedig az orvosin és gyógyszerészetin, a Petru Maior Műszaki Egyetemen, valamint a színiakadémián. A multikulturalitás nem megoldás, "nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek." hangsúlyozta. Amint megszületik a törvény, "benyújtjuk az önálló magyar egyetem megalapítására vonatkozó tervezetünket." /Zsehránszky István: Nem mentünk el a falig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1998. június 5.
A Kolozs megyei RMDSZ máj. 30-i ülésén született határozatnak megfelelően az RMDSZ benyújtja az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Kötő József oktatási államtitkár elmondta, hogy kiváló anyagként szolgál ehhez Jenei Dezső tervezete. Ezt vitte magával Bukarestbe és ezt tette az RMDSZ parlamenti csoportja elé, hogy egyeztessenek, melyik csoport nyújtsa be a tervezetet. Ez a tervezet átfogó, de mielőtt benyújtják, a felsőoktatási tanácsnak kell azt megvitatni jún. 11-én. Ezután nyújtják be az egyetemalapítási törvénytervezetet a parlamentben. Kötő József reméli, ha a törvénytervezet megszületik, Marga miniszter nem fog ellene cselekedni. Az újságíró kérésére Kötő kitért a tanítóképzőkre is: az új törvény értelmében főiskolákká válnak. A tanítóképzők jún. 15-ig választhatnak, melyik egyetemnek kívánnak kihelyezett főiskolai karává válni. A Sulyok István Református Tanárképző Főiskola megindította akkreditációs kérelmét, a többi magyar tanítóképző a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatává kíván válni. Az 1998-as tanév még a régi formában indul, egy év van tehát, hogy eldöntsék, hol induljanak tanítóképző főiskolák. /Zsehránszky István: Nem egyértelmű örömünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1998. június 6.
Az RMDSZ helyi szervezetei számon kérik az RMDSZ vezetésétől, mit tett az egyetem ügyében, ez a lényege Markó Béla legutóbbi sajtóértekezletének. A romániai magyar választó szemében hitelét vesztette a román kormánypolitika, mert eltelt másfél év és gyakorlatilag semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat követelő romániai magyarságot. Mindkét kormányrendeletet vitatja az ellenzék és megkérdőjelezik a kormánypártok is. A kormányprogramban határidő is szerepelt: a 36-os rendeletet a törvényhozásnak el kell fogadnia máj. 10-ig, ugyanott tételesen szerepel az "anyanyelven működő főiskolák létesítése" a nemzeti kisebbségek számára. Az 1997. dec. 10-i elnöki nyilatkozat még azt is kimondta: "beleértve egy magyar nyelvű egyetem létesítését". /Zsehránszky István: Becsaptak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./
1998. június 30.
Zsehránszky István szerint az SZKT tagjai zárt ülésen, "titokzatosan" tanácskoztak. Markó Béla RMDSZ-elnök közbelépésére az egyetem ügye körül folyó vitában a kolozsvári szervezet "teljesíthetetlenül szoros" határidejeit reálisabbakra cserélték fel: "Hogy ne csak nyilatkozatok szülessenek, hanem egyetem is szülessen" - mondta Markó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1998. július 2.
Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 28.
A kormánykoalíció beteg, lényeges ügyekben cselekvésképtelen, figyelmeztetett a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az új magyarországi vezetők /"fiatal demokrata barátaink"/ nem veszik észre, hogy a romániai kormánykoalíció nem az, aminek ők álmodják. Abban ugyanis a posztkommunista, a Petre Roman vezette szervezet a kisebbik koalíciós partner. De ez az egységesebb, a keményebb mag. Jellemző, hogy miközben Zoe Petre elnöki tanácsadó elismeri a magyar egyetem szükségességét, Petre Roman Aradon kijelentette: sohasem értett egyet a magyar egyetem létesítésével, mert az szeparatizmus. Mindezt azután mondja, hogy tavaly aláírta azt a protokollt, amelyben az egyetemlétesítés joga szerepel, akárcsak a nemzetiségi anyanyelvű oktatás teljes vertikuma. Petre Roman tehát ugyanúgy nyilatkozik, mint a neokommunista Iliescu vagy C. V. Tudor, Gheorghe Funarról nem is beszélve. Orbán Viktor csak bárányokkal találkozott, nem vette észre, hogy farkas is van az akolban. /Zsehránszky István: Közelednek a választások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1998. augusztus 5.
A Tusnádfürdőn megrendezett tanácskozáson az előadóknak sok kérdésre kellett válaszolniuk. Megkérdezték tőlük, figyelnek-e a csángókra. Zoe Petre elnöki tanácsadó szerint a moldvai magyaroknak is joguk van a védelemre, mert elszigeteltek. Németh Zsolt államtitkár szerint az RMDSZ a moldvai magyarság ügyét is kezeli, s ebben a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa őket. Tőkés László kijelentette: a moldvai csángók ugyanabban a helyzetben vannak, mint a Timok-völgyben levő románok: létezésüket sem ismerik el. Azt kell elérni, hogy "a román állam ismerje el a moldvai csángók identitását", olvasható Zsehránszky István rövid összefoglalójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1998. szeptember 2.
Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1998. szeptember 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök, a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: Andrei Marga tanügyminiszternek egy "dunamenti", magyar-német tannyelvű, Romániában és Magyarországon létesítendő egyetemre vonatkozó javaslata megkerüli a lényeget, ugyanis a törvényről van szó, nem az esetleges intézmény formájáról. Zsehránszky István kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a hét eleji koalíciós találkozón továbbra sem jutottak eredményre, egyedüli eredménynek azt említve meg, hogy a képviselőház oktatási bizottságában a kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek vitáját leállították, "addig, amíg a koalícióban nem születik megállapodás velük kapcsolatban. Ez olyan értelemben eredmény, hogy nem haladunk tovább rossz irányban..." A koalíciós pártelnökök elismerték, hogy a bizottság által jóváhagyott változat nem fogadható el, és valamiképpen ki szeretnék javítani az "elrontott" cikkelyt, viszont bizonytalanok "azt illetően, hogy pártjaikon belül, tehát a parlamenti csoportokban el tudnak-e fogadtatni valamilyen jó változatot". Markó megállapította: "Egyébként azért, hogy ilyen helyzet állt elő, véleményem szerint egyértelműen ők a felelősök, mert hagyták, sőt, bizonyos nyilatkozatokkal támogatták is azt, hogy ilyen hangulat alakuljon ki... Számunkra a dolog egyszerű. Vissza kellene térni a különböző protokollumokban szereplő szöveghez, illetve a sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveghez, vagy akár azokhoz a szövegekhez, amelyek a kormányprogramban találhatók. Viszont elég sok a kétség bennem azzal kapcsolatosan, hogy ez sikerül." Markó felhívta a figyelmet a román sajtó szerepére is, mely szerinte "manipulálja a politikusokat és kényszerhelyzetbe hozza őket". A román sajtóban "egyértelműen megfigyelhető", hogy az szándékosan eltorzítja a konfliktus lényegét, azt a látszatot keltve, mintha arról lenne szó, hogy holnap lesz-e magyar egyetem, vagy nem lesz: "Holott a konfliktus arról szól, hogy holnap - ezt a holnapot jelképes értelemben használom - a tanügyi törvény lehetővé teszi-e az egyetem létrehozását, avagy nem teszi lehetővé". /Zsehránszky István: Keringő a magyar egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., folyt. szept. 12./
1998. szeptember 18.
A szept. 14-i koalíciós tárgyaláson abban egyeztek meg, hogy a felsőoktatásról szóló cikkely megengedő jellegű legyen, erről beszéljen ki-ki a saját pártjának oktatási bizottsági tagjaival. Előzőleg ugyanis a bizottság kiiktatta a szövegből a magyar felsőoktatási intézményt megengedő szöveget. Ennek ellenére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban elmondta: nem beszélhet áttörésről, hiszen szövegekben eddig is meg tudtak egyezni. Ez már a harmadik szöveg, amiben megegyeztek. Zsehránszky István kérdésére, hogy hatással volt-e a csernátoni fórum a koalíciós vezetőkkel folytatott tárgyalásra, Markó kifejtette, hogy az ilyen rendezvények azt a látszatot keltik, hogy nincs egység. Az Alsócsernátonban elfogadott javaslatok "egy része nyitott kapukat dönget." Az autonómia-kérdés is szerepel az RMDSZ programjában. Akik meghirdették Csernátonban a kettős állampolgárságot, "becsapják a magyar közvéleményt". Ez nem játék! Azért Markó kéri a magyar kormányt, hogy nyilatkozzék erről a kérdésről. Az "az intoleráns föllépés, amely az utóbbi időben egyre határozottabban jelentkezik az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megnyilvánulásaiban, állásfoglalásaiban, nem segít a szervezet egységének megtartásában." "Gyakorlatilag mindenki elítél, mindenkit minősít." /Zsehránszky István: A törvény engedje meg! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., folyt.: Ez nem játék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
